Birtokos osztályozás
Birtokos osztályozásról akkor beszélünk, ha egy nyelvben több módszer vagy paradigmatikus készlet van a birtokviszony kifejezésére, és a közöttük való választást a birtok lexikai1 tulajdonságai határozzák meg.2 Az ide vonható nyelvek többségében a megkülönböztetett birtokos szerkezetek azonos morfológiájú (például egyaránt affixációs) technikát alkalmaznak, míg mások nem (például affixációt az egyik, birtokos névmásokat vagy puszta juxtapozíciót a másik osztályban). Sok nyelvben 2–4 ilyen birtokos osztály adódik, de van példa 32-re is.3 Az osztályok megkülönböztetésének nincsenek egyértelmű szemantikai alapjai.4
Típusok:
PossClass: A nyelvben több módszer vagy paradigmatikus készlet van a birtokviszony kifejezésére, és a közöttük való választást a birtok lexikai tulajdonságai határozzák meg.5
NoPossClass: A nyelvben vagy csak egy módszer vagy paradigmatikus készlet van a birtokviszony kifejezésére, vagy több is van, de a közöttük való választást nem a birtok lexikai tulajdonságai határozzák meg.6
1: Tehát például nem a birtokot jelentő szó fonetikai megformáltságától függ a birtokviszony kifejezése.
2: Így tehát a birtokos jelölés megválasztásával mintegy osztályokba soroljuk a birtokot jelentő szavakat. Ez nem tévesztendő össze a birtoklás fokozatainak – elidegeníthetetlen vagy elidegeníthető tulajdon – megfelelő osztályozással („Birtokos személyjelölők megoszlása a tulajdonlás szerint” paraméter).
3: A jelenség emlékeztet az indoeurópai nyelvek ragozási osztályaira, csak ott az eset kategóriájáról van szó, itt pedig a birtokviszony kifejezéséről.
4: Bizonyos körülírható szemantikai osztályok tartozhatnak dominánsan az egyik vagy másik típusba, de rendszerint mindkét irányban vannak kivételek.
5: Szöveges kommentárban részletezendő.
6: Például fonetikai, szintaktikai vagy a tulajdonlás fokára utaló kritériumok. Minthogy ezek más paraméterekből kiderülnek, itt ehhez a paraméterértékhez nem szükséges szöveges kommentárt fűzni.