Kopulahasználat határozói állítmány mellett
A kopula olyan ige vagy affixum, amely nem-igei (névszói, határozói) állítmányok esetén a predikáció eszközeként kötelezően megjelenik a mondatban. Alapalakjában a kopulának e predikatív funkción kívül más jelentése nincsen (ha önálló szó, rendszerint azonos az ún. létigével). A kopulahasználat a különböző nem-igei predikátumok esetében eltérő lehet. Ennél a paraméternél alanyesetben (vagy egyéb legegyszerűbb formában) álló főnévi vagy névmási alanyt és határozói állítmányt tartalmazó mondatokkal kapcsolatban vizsgálódunk. A határozói állítmányok prototipikus esetein itt a hely- és időhatározókat értjük.1
A jelenséget először is alapesetben vizsgáljuk, azaz olyan mondatokban, melyek a) statív jellegűek,2 b) kijelentő módban, c) jelen időben és/vagy a legkevésbé jelölt (legsemlegesebb) aspektusban, továbbá d) egyes szám harmadik személyben állnak. Ezek az úgynevezett jelöletlen predikátumformák. Ha az ilyen mondatokban van bármilyen kötelező harmadik elem az alanyon és a határozói kifejezésen kívül, akkor a nyelv használ kopulát. Ha nincsen, akkor meg kell vizsgálni az olyan mondatokat is, amelyek pusztán a b), c) és d) kritériumok valamelyikében térnek el az előbb vizsgált mondatoktól (jelölt predikátumformák). Ha úgy találjuk, hogy kopula ezekben az esetekben sem jelenik meg, akkor a nyelv valószínűleg egyáltalán nem használ kopulát;3 ha viszont igen, akkor az eredeti kopulátlan mondatot zéró kopulát tartalmazó mondatnak minősítjük.
Típusok:
NoCop: A nyelv nem használ kopulát.
AdvNoCop: Hely- vagy időhatározói predikátum esetén kopula nem használatos (de főnévi vagy/és melléknévi predikátum esetén igen).
AdvCopDep: Hely- vagy időhatározói predikátum mellett a kopula meghatározott grammatikai kritériumok fennállása esetén jelenik meg.
AdvCop: Hely- vagy időhatározói predikátum esetén a kopula minden esetben kötelező.
1: Ilyen határozói állítmányok például az Itt van vagy Budapesten van, illetve Most van vagy Hétfőn van.
2: Ez annyit tesz, hogy pusztán a predikációt fejezik ki jelen időben vagy általánosságban. Azokat a kopulatív igéket, amelyek ezen a funkción kívül valamilyen adalékos jelentéssel is rendelkeznek (például folyamatot, változást vagy annak elmaradását jenetik), tipológiai szempontból nem tekintjük kopulának, mert ilyen igék olyan nyelvekben is előfordulnak, amelyek nem ismerik a kopula alapalakját.
3: Ez akkor bizonyos, ha a főnévi és a melléknévi állítmány melletti kopulahasználat esetében ugyanezt találjuk, ehhez lásd a Kopulahasználat főnévi állítmány mellett és a Kopulahasználat melléknévi állítmány mellett paramétereket.