Függő kiegészítendő kérdés
Kiegészítendő kérdésen (content question, cq) olyan kérdő kifejezést (interrogative phrase, IP) tartalmazó kérdő mondat értendő, melyre nem lehet igennel vagy nemmel felelni. Ebben a paraméterben a függő kiegészítendő kérdés megformálásáról (technikájáról) van szó. Függő (vagy alárendelt) a kérdés, ha grammatikailag alá van rendelve egy olyan főmondatnak, mely tartalmaz egy kérdezést jelentő igét, és nem szó szerinti idézésről van szó.1 hová megyek.”_]
A függő kiegészítendő kérdést az önálló kiegészítendő kérdéssel hasonlítjuk össze.
Típusok:
NoOblcq: A nyelvben nem értelmezhető a függő kiegészítendő kérdés kategóriája.2
Cq: Az önálló és a függő kiegészítendő kérdés szerkezete semmiben sem különbözik.
(InitCpl): Az önálló és a függő kiegészítendő kérdés szerkezete annyiban különbözik, hogy az utóbbit fakultatíve egy alárendelő kötőszó (complementizer)3 vezeti be.
InitCpl: Az önálló és a függő kiegészítendő kérdés szerkezete annyiban különbözik, hogy az utóbbit kötelezően egy alárendelő kötőszó vezeti be.
(FinalCpl): Az önálló és a függő kiegészítendő kérdés szerkezete annyiban különbözik, hogy az utóbbi belsejében vagy végén fakultatíve megjelenik egy alárendelő elem.
FinalCpl: Az önálló és a függő kiegészítendő kérdés szerkezete annyiban különbözik, hogy az utóbbi belsejében vagy végén kötelezően megjelenik egy alárendelő elem.
Cpl=V: A függő kérdésben az önálló kérdéshez képest megjelenik egy mondásra vagy kérdezésre utaló ige, igenév vagy igéből képzett névszó.4
Else: Az önálló és a függő eldöntendő kérdés szerkezete a fentiektől különböző más szerkezeti eltérést mutat.
WO: Az önálló és a függő kiegészítendő kérdés szerkezete szórendileg különbözik.5
A fenti értékek közül kettő össze is kapcsolható. A & jel csak annyit mond, hogy a két érték egyaránt előfordul a nyelvben, a / jel ugyanezt, de a jel előtti érték (szerkezeti) dominanciájára utal. A + jel egy másik kódértékkel való együttes (egyidejű) alkalmazást jelöl, alapesetben kötelezően, a + jelet és a kódot zárójelbe téve pedig fakultatíve.
1: Nem szó szerinti idézésről van szó, ha a független (eredeti) kérdés függő formában kijelentéssé alakul át, vagy/és az állítmány nyelvtani személye megváltozik/megváltozna, amennyiben az második személyű (lenne). Mindkét kritérium érvényesül például a magyarban: „Hová mész?” → _„[Azt kérdezte, (hogy)
2: Ennek legvalószínűbb esete, hogy az adott nyelvben a mások által mondottakat csak szó szerint lehet idézni, amikor is az idézett kérdés szintaktikailag voltaképpen inkább mellé-, mint alárendelt mondat.
3: Az alárendelő kötőszó ilyenkor ráadásként jelentkezik a kérdő kifejezéshez.
4: Ha ez az elem ige, vizsgáljuk meg, hogy valóban a függő kérdéshez (az alárendelt mondathoz) tartozik-e. Ennek előfeltétele, hogy a főmondatban is szerepelnie kell egy kérdést jelentő igének (amely esetleg lehet ugyanaz, mint ami a mellékmondatban megismétlődik, vagy egy másik ige). Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a szóban forgó ige – elhelyezkedésétől függetlenül – valójában nem a függő kérdéshez, hanem a főmondathoz tartozik.
5: A WO – és a (WO) – paraméterértékkel részletesebben a Függő kiegészítendő kérdések szórendje paraméter foglalkozik.