Vonatkozói alárendelés jelölője
A vonatkozói alárendelő szerkezet (relative clause, RC) egy referáló kifejezésnek (a fejfőnévnek) az értelmezési tartományát szűkíti le azokra az elemekre, amelyekre nézve a vonatkozói alárendelő szerkezetben megfogalmazott állítás igaz. Másszóval a vonatkozói alárendelő szerkezet olyan szintagma, amely megfelel a következő két kritériumnak: a) a maga egészében egy főnév (N) jelzőjének funkcióját tölti be,1 b) tartalmaz egy olyan igealakot, igenevet vagy igéből képzett főnevet, amely nem azonos a teljes mondat fő predikátumával.2 A vonatkozói alárendelő szerkezet és a fejfőnév együtt a vonatkozói szerkezet (relative construction).3 A nyelvek különböző eszközökkel, ún. relativizáló stratégiákkal (relativizing strategies) alakítják ki vonatkozói szerkezeteiket. Tipológiailag a formálisan kifejeződő morfoszintaktikai megoldások jönnek számításba.
A vonatkozói alárendelés jelölője paraméter azt mutatja, hogy a vonatkozói alárendelő szerkezet alárendelt (azaz vonatkozó jelzői) voltát a nyelv milyen mondattani vagy morfológiai eszközzel (relativizer – Rzer) jelöli, és az hogyan helyezkedik el a vonatkozói alárendelő szerkezethez képest.
Típusok:
NoRzer: A nyelvben a vonatkozói alárendelő szerkezetekben a fejfőnévre való vonatkozásnak nincsen specifikus morfológiai jelölője.4
RzerPro: A vonatkozói alárendelő funkciót vonatkozó névmás5 fejezi ki, melynek szórendi helyzete a vonatkozói alárendelő szintagmán belül nincs, illetve nem a szintagma elején vagy végén van rögzítve.
InitRzerPro: A vonatkozói alárendelő funkciót vonatkozó névmás fejezi ki, amely a vonatkozói alárendelő szintagma első szava.6
FinalRzerPro: A vonatkozói alárendelő funkciót vonatkozó névmás fejezi ki, amely a vonatkozói alárendelő szintagma utolsó szava.7
RzerComp: A vonatkozói alárendelő funkciót alárendelő kötőszó8 fejezi ki, melynek szórendi helyzete az alárendelt szintagmán belül nincs, illetve nem a szintagma elején vagy végén van rögzítve.
InitRzerComp: A vonatkozói alárendelő funkciót alárendelő kötőszó fejezi ki, amely a vonatkozói alárendelő szintagma első szava.
FinalRzerComp: A vonatkozói alárendelő funkciót alárendelő kötőszó fejezi ki, amely a vonatkozói alárendelő szintagma utolsó szava.
RzerVerb: A vonatkozói alárendelő funkciót az ige belső formája (az ige kiválasztása, igemód, speciális ragozási alak) fejezi ki.
RzerSuff: A vonatkozói alárendelő funkciót (a fejfőnévre vonatkozást) kizárólag az igéhez csatlakozó szuffixum (az ige tőmorfémáját közvetlenül vagy közvetve követő kötött morféma) fejezi ki.9
RzerPref: A vonatkozói alárendelő funkciót (a fejfőnévre vonatkozást) kizárólag az igéhez csatlakozó prefixum (az ige tőmorfémáját közvetlenül vagy közvetve megelőző kötött morféma) fejezi ki.10
Ha két alárendelési eszköz következetesen együtt lép fel ugyanabban a jelzői alárendelő szerkezetben, a két paraméterérték (kód) + szimbólummal összekapcsolható.11 Ha a nyelvben nem egyidejűleg, hanem vagylagosan szerepel két paraméterérték, akkor & jellel kapcsolhatók össze. A / jellel való összekapcsolás jelentése: mindkét megoldás lehetséges, de a jel előtt álló gyakoribb. Bármely összetevő zárójelbe tétele fakultativitást jelent.
1: Tehát a milyen tulajdonsággal jellemezhető közelebbről az N? vagy a melyik N? kérdésre válaszol.
2: Ez annyit tesz, hogy ha a mondatból elhagyjuk ezt a jelzői alárendelő szerkezetet (szintagmát), a mondat továbbra is grammatikus marad, mivel szerepel benne egy (másik) igei predikátum.
3: Például az az a kutya, amelyik ugat vonatkozói szerkezetben a kutya a fejfőnév, az amelyik ugat a vonatkozói alárendelő szerkezet. Az ugató kutya vonatkozói szerkezetben a kutya a fejfőnév, az ugató a vonatkozói alárendelő szerkezet.
4: A vonatkozói alárendelő szerkezetnek nincsen specifikus morfológiai jelölője, ha a „Vonatkozói alárendelő szerkezet (alanyi)” paraméter értéke Paratakt, CorrelN vagy CorrelPro. Szöveges magyarázatban tisztázandó.
5: Olyan nem főnévi jellegű alárendelő elem, amely csak vonatkozói szerkezetekben használatos az alárendelés eszközeként.
6: Az alárendelő kötőszót esetlegesen megelőző elöljárószót nem számoljuk.
7: Az alárendelő kötőszót esetlegesen követő névutót nem számoljuk.
8: Ez abban különbözik a vonatkozó névmástól, hogy a vonatkozói alárendelő szerkezeten kívül más alárendelő szerkezetekben (például tárgyi mellékmondatokban) is megfigyelhető.
9: Ide tartoznak a participiális megoldások is, amennyiben a particípiumképző szuffixum.
10: Ide tartoznak a participiális megoldások is, amennyiben a particípiumképző prefixum.
11: Így például egy olyan nyelvnél, amelyik mellékmondatkezdő vonatkozó névmást alkalmaz, és egyidejűleg a mellékmondat igéjét kötelezően konjunktívuszi alakban használja, a paraméterérték InitRzerPro+RzerVerb lenne.